A probléma persze az is hogy ez a film nem egy noir, bár mostanság épp egy kicsit tanácstalan vagyok ebben az ügynem, mitől noir a noir, és mi a van a kor egyéb más krimijeivel, gyakran mondják hogy a who done it effektus nem túl noiros, ugyanakkor azért van egy pár ilyen, elég a Mildred Piercere gondolni de még nyilván akar egy-kettő.
A film főhőse megérkezik egy kisvárosba karácsony előtt pár nappal, hogy egy öngyilkossággal kapcsolatos biztosítási ügyeket intézze, és tekintve hogy az egész város mélyen hallgat illetve elhallgat, úgy dönt hogy nyomozásba kezd, mert minden jel arra utal, hogy gyilkosság történt. Persze közben a románca is szépen épül, a gyanúsított lányával, sőt előrébb is van mint maga a nyomozás, amely egyébként erőteljesen gyengíti a történet vezetést.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiM82oHmzZ1b62eARVbyLEBeDcwaT-fh3OZbBW1KDmn6ZIEnancQvmPfXXul0IRO-50bSr58M5hUqlBfHtJzd3ecEz6zwXqIXdbmswEdfUbmGqzve91-MPuLeIjszZYiVeRp2Sik0KIX5L/s320/936full-barbara-britton.jpg)
Ezentúl az a jelenet is igen erőteljes ahol, a nő a gyilkos fegyvert visszaakarja tenni egy halott ember lakásába, majd fordítva teszi vissza, és közben a főhős megjelenik a házba vizsgálódik (sok szubjektív) és szépen lassan lejön neki, hogy az ott élő férfi bal kezes volt, ez később lesz fontos... persze ez is nagyon túl van magyarázva.
A lényeg hogy a film meglehetősen gyengén van megcsinálva, az alap talán egész jó ötlet, de sajnos semmi a szereplők sincsenek agyon színezve, hogy nagyon megszeressük őket, és a történet vezetésben sincs különösebb csavar.
Ami jó benne, hogy a városban az elején valóban mindenki passzív.